Nagy Csőrű Madár / Index - Belföld - Megszökött Egy Ferde Csőrű Emu Egy Baja Környéki Tanyáról
Természetközeli élőhelyeihez és párjához rendkívül hűségesen ragaszkodik, imádja a korhadó fákat, egy-két sajátos jellegzetessége alapján pedig rokonaitól könnyűszerrel megkülönböztethető. Hazánkban ugyan ritka, de egy kis szerencsével hegyvidéki bükköseinkben bárki megpillanthatja. A harkályalakúak ( Piciformes) rendjének harkályfélék ( Picidae) családjába tartozó fehérhátú fakopáncs ( Dendrocopos leucotos) kifejlett példányainak testhossza 22–26 cm, szárnyfesztávolsága 38–40 cm, testtömege 100–110 gramm, írja a Turista Magazin. A vén kontinens legnagyobb termetű és leghosszabb csőrű fakopáncsfaja. Állandó madár, területhűsége meglehetősen nagy. A Magyarországon is honos törzsalak ( Dendrocopos leucotos leucotos) hátának alsó része fehér, vállfoltja nincsen. A hím sapkája piros, a tojóé fekete, fiatalkori tollruhában a tojó homlokán is van némi piros. A fehérhátú fakopáncs elterjedési területe az eurázsiai mérsékelt övi és szubboreális erdőzóna jelentős részét lefedi, de Nyugat- és Észak-Európa felé nem folytonos.
- A francia nagykövetnél talált új otthonra egy Afganisztánból kicsempészett madár
- Zhvg: Lusta kertészek előnyben: sokszor jobb, ha hozzá sem nyúlunk a kertben gyűlő avarhoz | hvg.hu
A francia nagykövetnél talált új otthonra egy Afganisztánból kicsempészett madár
Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön. Hazatértek tövisszúró gébicseink A Körös-Maros Nemzeti Park tájaira visszatértek és fészkelésbe kezdtek a tövisszúró gébicsek. A telet Afrikában töltő tövisszúró gébics (Lanius collurio) április végén, május elején érkezik vissza hozzánk. Nevét onnan kapta, hogy zsákmányát gyakran bokrok töviseire felszúrva raktározza el. Kezdődik a szalakóták költése A Körös-Maros Nemzeti Parkban költésre készülnek a telelőhelyükről visszaérkezett szalakóták. Már párokba álltak és foglalják az öregebb fák odvait, illetve a számukra kihelyezett költőládákat. Már építik fészküket a nyár madarai, a sárgarigók "Lement a nap a maga járásán, sárgarigó szól a Tisza partján... " ahogyan a közismert nóta is bizonyítja, a sárgarigó a magyar nép egyik kedves madara. Jellegzetes hangját a Körös-Maros Nemzeti Park tájain gyakran hallhatjuk.
Mohácsi Nusi szerint a legfontosabb, hogy ne égessük el az avart, ez a legrosszabb, amit csak tehetünk: "Gondoljunk bele, hogy az égetéssel mennyi káros, szennyező anyagot juttatunk a levegőbe, ami nem csak kint rontja a levegőminőséget, de például nyitott, vagy rosszul záródó ablakoknál ezek a lakásokba is bejutnak" – emeli ki. "Sokan nem akarnak egyáltalán rosszat az égetéssel, csak nem gondolnak bele, hogy ennek mi a következménye" – teszi hozzá. Ezzel kapcsolatban ajánlja a Levegő Munkacsoport avarégetéssel kapcsolatos anyagát, amelyben nagyon pontosan azt is bemutatják, hogy az égetéssel milyen anyagok kerülnek a levegőbe és hogy már egy átlagos kupac avar égetése is milyen azonnali egészségügyi károkat (így például fejfájást, hányingert, szédülést) okoz. Az avarégetést egyébként 2020-ban teljesen be akarta a magyar kormány tiltani, de a veszélyhelyzetre hivatkozva ezt végül az önkormányzatokra bízták. Számos szervezet és szakértő értetlenül állt a döntés előtt, az Európai Unió Bírósága pedig idén februárban el is ítélte Magyarországot, amiért nem tett eleget a levegőben található szállópor-koncentráció csökkentéséért - ehhez pedig az avar- és a hulladékégetés sokat hozzátesz.
Költőterülete Dél-Norvégiától, a Cseh-erdőtől és az Alpok délkeleti részétől, illetve a Balkán-félsziget hegységeitől kelet felé egész Japánig húzódik. Európai állománya 180–550 ezer párt, a magyarországi 250–750 párt számlál a becslések szerint. Ott telepszik meg, ahol nagyobb kiterjedésű, természetközeli erdőállományokat talál, és általában olyan erdőkben foglal revírt, ahol nagyobb mennyiségben van elhaló vagy korhadt lombhullató fa, odúját ugyanis kizárólag holt vagy elhaló ágrészben vagy törzsben alakítja ki, továbbá táplálékállatainak zömét (rovarokat, lárvákat, fakérgen élő egyéb gerincteleneket) is ilyen faegyedeken zsákmányolja. Hazánkban a nagyobb kiterjedésű bükkös erdőségekhez kötődik. Az Északi-középhegységben a Börzsöny, a Karancs–Medves-vidék, a Mátra, a Bükk, a Putnoki-dombság, a Heves–Borsodi-dombság, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt területéről ismertek költőállományai. A Dunántúli-középhegységben a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Bakony erdeiben, továbbá a Kőszegi-hegységben fészkel.
Különleges látvány: madársereglet Tatánál - videó A tatai Öreg-tavon minden ősszel vadludak ezrei gyülekeznek, megszakítva vándorlásukat dél felé. A tónál velük együtt megjelennek az őszbúcsúztató madármegfigyelők is. Rendkívüli ilyenkor a tavon reggel és este megjelenő madártömegek látványa - nézze meg videón! Ritka madárvendéget fotóztak Tatán Ritka vendég érkezett a tatai Öreg-tóra. A napokban látott kis lilik globálisan veszélyeztetett, hazánkban fokozottan védett, rendkívül ritka faj. Drámaian csökkent a fecskék száma Európában Idén hazánkban Csarnóta, Bár, Helesfa és Újpetre területén mérték fel a molnár- és a füsti fecskék fészkelőállományait a baranyai szakemberek. A két faj közül az utóbbiak számának drasztikus csökkenését tapasztalták, ami egybe esik az európai megfigyelésekkel. A fecskéket tavaly ősszel Magyarországon a csapadékos időjárás, valamint Afrikában is kedvezőtlen viszonyok tizedelték. Bár a meteorológusok hazánk időjárását legfeljebb körülbelül egy hétre látják előre, annyi bizonyos, hogy a következő napok kedvezőek lesznek a fecskék számára.
Zhvg: Lusta kertészek előnyben: sokszor jobb, ha hozzá sem nyúlunk a kertben gyűlő avarhoz | hvg.hu
Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta? A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis "befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre. Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán. Télen is itassunk! Tartós, több napig vagy hétig tartó kemény fagyok idején nem csak a táplálék, de a folyékony halmazállapotú víz megtalálása is kritikus tényezővé válik a madarak túlélése szempontjából. A fagyos levegő a szervezet hasonló fokú kiszáradását okozza, mint egy forró kánikulai nap. Ezért kell télen a madaraknak – kirándulókhoz és a hegymászókhoz hasonlóan – fokozottan ügyelniük a folyadékvesztés pótlására. Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben.
Több, mint 1. 000 szalakóta fióka kelt ki a Hevesi-síkon TA 2020-as évben, az első szalakótákat korán, már április 17-én megfigyelték a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság dolgozoói, májusban pedig megkezdték az idei év terepi munkáit is. Mivel mostanra már az utolsó szalakótafiókák is régen elhagyták a kikelésük óta számukra biztonságot nyújtó odúkat, így hát ideje, hogy számot vessüenek a faj ez évi költési sikeréről. Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon. Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon 2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet.
Ennek hátterében részben a városi pazarlás áll, az élelmiszer-maradékkal tömött kukák vonzzák a madarakat, akiket természetes élőhelyükön máig nagy arányban irtanak – állítja az MME munkatársa, miért szorulnak ki természetes élőhelyükről például a dolmányos varjak. Ráadásul ha a fióka városi környezetben, például a fasorban lekerül a járdára vagy a parkoló autókra, egy szuperérzékeny dolmányos varjú szülpőpár védelmi zónának tekintheti akár az utca mindkét oldalát. A varjúfiókák kiugrása a fészekből április végén kezdődik, május közepén eszkalálódik, majd május végére, június elejére lecseng a folyamat. Így egészen addig számítani lehet a Sáfrány utcai lakótelepen lejátszódó jelenetekre. Azt egyelőre a szakemberek, az MME munkatársai sem tudják, hogy pontosan mekkora lehet Budapest dolmányosvarjú-populációja, azaz a hegyes csőrű madarak közül hányan élnek velünk együtt a városban. (Borítókép: Dolmányos varjú a budai Vár kőkorlátján 2013. szeptember 8-án. Fotó: Burghardt Ferenc / MTI)
- A nap képe: Barátcinege | National Geographic
- Beszélő papagáj | Paraméter
- Szalonkavarázs
- Fehérhátú fakopáncs – Hazánk legritkább harkályfaja | Agrotrend.hu
Sajnos nagyon nyugtalan légköri körülmények között készült a kép, de igy is látszanak az űrállomást alkotó nagyobb részegségek, igy például a SpaceX cég Crew-3 Dragon Endurance névű kapszulája, mely 2021 novemberében szállított amerikai asztronautákat az űrállomásra. A fotózásra egy 35, 6 cm átmérőjű Dobson-távcsövet használtam amit kézzel mozgattam. A 3. 3 méteres fókusztávolság mellett egy ZWO ASI174MM monokróm Hold- és bolygókamera rögzítette a képeket. Előfizetés A nyomtatott magazinra, 12 hónapra 10 800 Ft Részletek Korábbi számok 2018 2018 Január