Bypass Műtét Túlélési Esélyei
Ezzel az eljárással, a katéteres tágítással, a legtöbb esetben tünetmentes állapotot lehet elérni. A katéteres értágítás előnye, hogy jóval kisebb megterhelést jelent, mint a nyitott mellkas mellett végzett bypass (ACBG) műtét. Miért kell ismételni a katéteres tágítást? A beavatkozás után újra szűkület alakulhat ki, ún. resztenózis. Ennek kockázata a beavatkozás utáni első hat hónapban a legnagyobb. Ha a katéterrel végzett tágítás helyét fémspirállal, ún. stent beültetésével stabilizálják, a resztenózis ritkábban fordul elő. Még ritkább az újra beszűkülés DES, azaz gyógyszerkibocsátó stent alkalmazásával. Stent, különösen DES stent beültetése esetén aszpirin és klopidogrél együttes szedése szükséges tartósan a beszűkülés kivédésére. 2009 februárjában jelent meg a SYNTAX vizsgálat eredménye, melyben 3-ér betegségben szenvedők adatait hasonlították össze. A betegek egyik része katéteres értágításban, a másik része bypass operációban részesült. A két eljárás eredményessége hasonló, ha a túlélést, az infarktus kivédését nézzük.
- Koszorúér-bypass műtét: ennyi ideig tart a felépülés - HáziPatika
- Magyar Stroke Társaság On-line
- A stroke gyógyulási esélyei - HáziPatika
- DELMAGYAR - Bypass- műtét után értékesebb az egészség
- A koszorúérműtét (bypass-műtét)
Koszorúér-bypass műtét: ennyi ideig tart a felépülés - HáziPatika
A lehetőségeket orvosával, alkalmasint az érsebésszel kell megbeszélnie, ő ismeri a körülményeket, kockázatokat, az esetleges társbetegségeket, és a lehetőségeket is! Forrás: EgészségKalauz
Magyar Stroke Társaság On-line
– Hazudnék, ha azt mondanám, nem hiányzik, hiszen szorgalmasan űztem a gyakorlatban is, majd hét éven keresztül tanultam, szakedzői tanfolyamot végeztem. A Kiszomborral hat bajnoki címet szereztünk a megyei első osztályban, ám a stressz miatt nem folytathattam tovább pályafutásomat – keserít el a legendás labdarúgó, aki Ferenczi Dezsővel együtt arra figyelmeztet: fiatalon kell vigyázni a szervezetre, mert az nem felejt. Minél jobban kizsigereljük, annál súlyosabb következményei lehetnek. Napi 2-3 beavatkozás Szegeden – 2006-ban 677, 2007-ben 577 bypassműtétet végeztünk Szegeden. Ez a leggyakoribb szívsebészeti beavatkozás, naponta 2-3 beteget operálunk – tájékoztatott Bogáts Gábor, az SZTE ÁOK Kardiológiai Központ Szívsebészeti Osztályának vezetője, a Magyar Szívsebészeti Társaság elnöke, hozzátéve: Szegeden összesen 933 szívműtétet végeztek tavaly, illetve 903-at 2006-ban. Egyre nagyobb teret hódít a dobogó szíven, szív-tüdőgép segítsége nélkül végrehajtott koronária bypass technika. Ezzel a módszerrel elkerülhető a testen kívüli, gép általi mesterséges keringés, annak kedvezőtlen élettani hatásaival és lehetséges szövődményeivel együtt.
A stroke gyógyulási esélyei - HáziPatika
- Barbiturát tartalmú gyógyszerek listája
- Tágítás vagy bypass műtét? - Magyar Nemzeti Szívalapítvány
- Videoklinika.hu
- Koszorúér-bypass műtét: ennyi ideig tart a felépülés - HáziPatika
- Bypass műtét és egyéb érműtétek - EgészségKalauz
- Magyar szilva szekrénysor news
- Google térkép utcakép budapest 4
- Nádai anikó akt
- Kukorica terhesség alatt; Szoptatás
- A stroke gyógyulási esélyei - HáziPatika
- Rx 580 8gb használt manual
DELMAGYAR - Bypass- műtét után értékesebb az egészség
A stent egy drótból készült vagy fémcsőből lézerrel kivágott, hálózatos falú cső, ami az érfal belülről történő megtámasztását szolgálja. A stentet általában katéteres tágítás során helyezik el a leszűkült vagy elzáródott érszakaszba. A ballon felfújása következtében a stent kitágul és belülről nyomódik az érfalba. A stent nem mágnesezhető fémből készül, így nyugodtan áthaladhatunk vele például repülőtéri fémdetektoron anélkül, hogy az jelezne. Mágneses rezonancia vizsgálatra (MRI) is mehet az, aki stenttel rendelkezik. Van már olyan stent is, amelyik hatóanyagot bocsát ki magából. Ez a hatóanyag hatékonynak bizonyult a tágított ér visszaszűkülésének megakadályozásában. A koszorúserek szívsebészetében a leggyakoribb beavatkozás a koszorúserek szűkületét áthidaló műtét, a bypass. A főverőér, az aorta és a koszorúsérrendszer között a sebész olyan összeköttetést igyekszik létrehozni, mely a szívizom megfelelő vérellátását biztosítja. A bypass műtétekhez a beteg saját vénáját vagy artériáját használja fel a sebész.
A koszorúérműtét (bypass-műtét)
A koszorúérműtét egy nagy műtét, mely a legjobb életminőséget biztosítja a gyógyszerekkel már tovább nem kezelhető érelmeszesedés esetén. A műtét elve, hogy a szervezet különböző részeiről eltávolított saját ereket, - verőerek vagy vénák- felhasználásával a főverőérből (aortából) áramló vért elvezeti a koszorúérszűkületen túli szívizomzathoz. Ezen erek – mintegy csatornaként – a szív külső felszínén futva vezetik el az oxigénben és tápanyagban dús vért az oxigén- és tápanyaghiányos szívizomzathoz. Ebből származik a műtét neve is: koszorúéráthidalás. A beszűkült ér a helyén marad, és a szűkületet a szíven kívül vezetett érrel hidaljuk át. A bypass-műtétek típusai A koszorúérműtéteknek 2 fő típusa létezik aszerint, hogy verőszíven vagy megállított szíven végzik az áthidalást. Mindkét típusú koszorúérműtét egyformán elfogadott és kb. hasonló rövid és hosszútávú kockázattal és eredménnyel végezhető. Különböző centrumok, szívsebészeti központok Magyarországon és világszerte hol egyik, hol másik műtéti eljárásnak a híve.
Egy várólistára kerül, ahol műtéti időpontot kap. A kivizsgálási eredményektől és a panaszoktól függ, hogy a beteg állapota mennyire kockázatos. Ez alapján létezik akut (24 órán belüli), sürgető (néhány héten belül) és tervezett, mely néhány hónapos időtartamon belül jelent elvégzendő műtétet. A beteg a műtét előtt 1-2 nappal fekszik be a szívsebészetre, a műtétet követően minden beteg intenzív osztályra kerül észlelés céljából. Lábadozás, gyógyulás koszorúérműtét után Amennyiben a műtéti megterhelést a szervezet jól bírta, és szövődmény nem történik, a beteg egy-két nappal a szívműtétet követően általános osztályra kerülhet, ahol gyógytornászok és nővérek irányítása mellett, illetve segítségével fokozatosan mozogni kezd, és lábadozása során egyre több és több mozgást és fizikai aktivitást végezhet. A hazaengedést és az esetleges további kezelést megelőzően ellenőrző vizsgálatokat végeznek. EKG, laborvizsgálatok, mellkasröntgen, szívultrahang. Jó eredmények esetén a beteget otthonába lehet bocsátani.
A sebész a műtétet végezheti "pumpás" vagy "pumpa nélküli" módszerrel. Előfordul olyan eset is, amikor a sebész a mellkas feltárása nélkül is végre tudja hajtani a szívbypass műtétet. A "pumpás" szívműtét során szív-tüdő gépet használnak a vérkeringés és a légzés fenntartására. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a sebész leállítsa a szívet, mert így könnyebb elvégezni a műtétet. A "pumpa nélküli" szívműtétet dobogó szív mellett hajtják végre, és ilyenkor nem használnak szív-tüdő gépet. A kockázatok és a lehetséges szövődmények személyenként változnak. Az orvosok döntik el, hogy az adott betegnek melyik műtéti módszer lesz a legmegfelelőbb. Mire számíthatunk a műtét előtt? A szívbypass műtét előtt a következőket kell tenni: Nem szabad szedni aszpirintartalmú gyógyszert a műtétet megelőző 3 napban; Azonnal abba kell hagyni a dohányzást, mert a dohányzás nyálkát termel a tüdőben, ami befolyásolja a gyógyulást; Gondoskodni kell egy olyan személyről, aki végig a beteggel marad, amikor hazaengedik a műtét után; A műtét előtti nap éjfél után már nem szabad se enni, se inni; Az orvos minden utasítását be kell tartani.