Faludy György Pokolbeli Víg Napjaim
Nem küzdenek a halállal, mert tudják, hogy a harc eleve elveszett: nem békülnek meg vele, mert sohasem voltak haragban a halállal; nem követelik meg orvosaiktól a kegyes hazugságot, mert nem félnek tőle, és ha fiatalon találkoznak vele, bátran szemébe néznek, öregen pedig lassan és méltóságteljes lépésekkel indulnak sírjuk, mint holmi kényelmes karosszék felé. Alighanem a halálról alkotott elképzelés is más, mint minálunk; nem vén, vicsorgó csontváz kaszával, mert ahol nincs rémület, fölösleges az ijesztgetés; ahol nincs ellenállás, fölösleges a kasza; inkább szép, fiatal fiú lehet, mint a görögök Thanatosza, akit Erósztól csak az különböztet meg, hogy lefelé fordítja fáklyáját. 92. oldal (Afrika)
Könyv: Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Ezúttal azonban – határoztam el – kiteszek magamért. Horváth Endre bácsit, a paralitikus öreget, ki alattam feküdt, a budapesti rabkórházba szállították meghalni. Helyét sunyi, közismert besúgó foglalta el. Ezért előadásom témáját a messze múltból, a kereszténység diadala utáni időkből választottam. A tárgy aligha érdekli a spiclit, és feltehetően messze túlhaladja a politikai tiszt szellemi horizontját. " A könyvből, mely kendőzetlenül mond vélemény mind a Horty, mind a Rákosi és Kádár rendszerről, kiderül a szerző demokrácia és szabadság iránti kérlelhetetlen elhivatottsága. Nem véletlen, hogy a könyv először csupán 1987-ben jelent meg Magyarországon, akkor is az AB Független Kiadónál szamizdat formájában. Az extravagáns költő munkássága és személyisége azonban azóta is megosztja a közvéleményt. A 2010. évben születésének 100. évfordulóján Faludy Györgyre emlékeztünk, a humanistára, aki a legembertelenebb körülmények között is ember tudott maradni. Arra, aki szépség és a szellem mindent elsöprő erejét, az élet, az emberek szeretetét hirdette munkásságában, még akkor is, amikor a józanész mást kívánt volna meg.
A külföldre szökésnek azonban volt egy szubjektív, Faludy különösen ironikus humorát és pimaszságát tükröző indoka is. Mégpedig szép fiatal felesége Valy, akitől ily módon próbált szabadulni: "Féltékeny volt, hisztérikus sértődős, és minthogy a költőket megfontoltaknak, udvariasnak és nagyképűeknek hitte, ki akart gyógyítani jókedvemből és szemtelenségemből. " A házastárs gyógymódja azonban nem járt sikerrel, sőt ellenkezőleg. Éppen a soha meg nem szűnő jókedvének, roppant humanista műveltségének, a szellem és a szépség imádatának köszönhette, hogy az emigráció és később a recski tábor megpróbáltatásait is túlélte. Vidám szemtelensége sohasem hagyta el, így akkor sem amikor 1949-ben "amerikai imperialista kémként" hallgatták ki beszervezéséről az Andrássy út 60-ban. Szellemi fölényének és humorérzékének köszönhetően ekként űzött tréfát vallatóiból: "SZŐRHAS: Mikor? Én: 1941. április elsején (Ebben az időben Amár kasbájában tartózkodtam. ) SZŐRHAS: Hogy a fenébe emlékszik ilyen pontosan?
- Hegyi doktor újra rendel 9 évad 3 rész
- Faludy György: Pokolbéli víg napjaim | Ingyen letölthető könyvek, hangoskönyvek
- Könyv: Pokolbeli napjaim után (Faludy György)
- Szupergyors sűrített tejes süti - Konyhalál
- Friss puttó számok mai 2010
- Boldog gábor napot
- Forma 1 2020 szezon
- Vitaking c vitamin
- Faludy György: Pokolbéli víg napjaim (Magyar Világ Kiadó Kft., 1989) - antikvarium.hu
- Kebab house pécs
- Könyv: Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
Irodalom ∙ Faludy György: Pokolbeli víg napjaim
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei tartalom: "Életszeretetéről, antifasizmusáról és következetes humanizmusáról nemcsak versei, hanem fordulatokban bővelkedő életútja is tanúskodik. Sodró erejű önéletírása, a Pokolbeli víg napjaim párizsi emigrációjával kezdődik 1939-ben, ahová és amikor a háború és a nácizmus elől vándorolt ki. Franciaország német megszállásakor feleségével és barátaival - Lorsy Ernő történésszel és Havas Endrével, Károlyi Mihály későbbi munkatársával - továbbállt Dél-Franciaországba, ahonnan hajón Afrikába utazott. Marokkóban pikareszk kalandok sorozata után beutazási engedélyt kapott az Egyesült Államokba. New Yorkban barátok, tisztelők népes tábora várta, segítségükkel tisztes kenyérkeresethez jutott (lapszerkesztés, előadói körutak). A japán támadás után önként beállt az amerikai hadseregbe, ahol a sors szeszélye folytán először az ún. Habsburg-légióba osztották be (olyan alakulatba, amelyet Habsburg Ottó majdani díszőrségének szántak). Ennek feloszlatása után (amiben Faludynak oroszlánrésze volt) egészen a háború végéig különböző frontokon harcolt.
Sétálni kezdtem a csúszós cementpadlón. Arcomba muslincák repültek, de nem lehettem biztos, hogy valóban apró legyek élnek itt, vagy csak bőröm képzeli őket. A tükörsima, újonnan meszelt falon nagy betűs írás: ISTEN IRGALMAZZ NÉKEM, és alatta egy közismerten ateista szociáldemokrata képviselő neve, aki egy éve, mint a Rajk-per egyik vádlottja került ide. Mikor az ávós bereteszelte mögöttem az ajtót, elhatároztam: régi emlékeket idézek magam elé: Amár kasbáját, Bermuda, Tahiti látképét, a Telegraph Hillt San Franciscóban, de semmiképpen nem vizsgálom meg elmeállapotomat, nehogy ettől bolonduljak meg. De idillikus kedvem és ez a könnyed csiklandozás ágyékomban nem jelenti-e, hogy máris elment az eszem? Leültem a három meztelen deszkából álló priccsre, és megállapítottam, hogy térdreflexeim normálisak. Aztán felmondtam magamnak ábécében a 48 amerikai államot (West Virginia, Wisconsin, Wyoming), a gömb köbtartalmának formuláját, a másodfokú egyenlet megoldását, a napot, mikor a követek Osnabrückben felesküdtek a vesztfáliai békére (1648. okt.
POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt. 26. "Faludy szárnyaló iróniája a legdeprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét. " NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1964. 27.
A rendszerváltást követő években pedig, az emigrációból végleg hazatérve, Faludy folytatta az életútjáról szóló megemlékezéseit. A Pokolbeli napjaim után 2000-ben, míg a Pokol tornácán c. műve már posztumusz kötetként jelent meg 2006-ban, ám alkotói teljesítmény tekintetében mindkettő elmaradt a Pokolbeli víg napjaim tól. Faludy önéletrajzi regényében az 1938 és 1953 közötti időszakban átélt élményeire emlékezik vissza. Az emlékek felidézése önmagában is fontos eljárás az író számára, afféle alkotói eszközként sokrétű szerepet töltött be a személyes életében is: ezzel próbálta megőrizni lelki egyensúlyát a magánzárkában, ahogy a ~ negyedik fejezetében írja. A regény Franciaország c. első fejezete a fasiszta erők elől való menekülés, az első emigráció történetét írja le. Az Afrika c. második fejezet a marokkói kalandokról, a sivatagi létben megtapasztalt boldogság forrásairól és arab szerelméről, Amarról szól; a harmadik, az Egyesült Államok – Magyarország az amerikai emigrációt, majd a hazatérés utáni élményeit rögzíti.